A szárítószer -teljesítmény elsősorban a következő szempontokat foglalja magában:
Moisture abszorpciós kapacitás: A szárítószer fő funkciója a nedvesség felszívása a környező környezetből, tehát a nedvesség abszorpciós kapacitása az egyik legfontosabb teljesítménymutató. A nedvesség abszorpciós képességét a szárítószer nedvesség -abszorpciójával lehet mérni, általában relatív páratartalmat (RH) felhasználva mutatóként, vagyis a nedvesség maximális százalékát, amelyet a szárítószer egy adott hőmérsékleten képes felszívni.
Arorpciós kapacitás: A nedvesség felszívása mellett a szárítószer más gázokat vagy vegyi anyagokat is adszorbeálhat, például káros gázokat és szagmolekulákat, például oxigént, nitrogént és szén -dioxidot.
Heat Rezisztencia: Használat közben a szárítószert befolyásolhatja a magas hőmérséklet, tehát nagyon fontos a jó hőállóság. A hőállóság arra a tényre utal, hogy a szárítószer nem veszíti el a nedvesség abszorpcióját és az adszorpciós képességét magas hőmérsékleten.
Sav és lúgos ellenállás: A szárítószer sav-bázis reakciót válthat ki, miközben felszívja a nedvességet, így sav- és lúgos ellenállása is nagyon fontos. A sav- és lúgos ellenállás arra a tényre utal, hogy a szárítószer nem veszíti el nedvesség -felszívódási és adszorpciós képességét sav- és lúgos környezetben.
Kémiai stabilitás: A szárítószernek stabilnak kell maradnia különböző környezetekben, és nem reagál kémiailag más anyagokkal.
Vízbiztosság: A szárítószernek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan maradjon nedves környezetben, és ne sérüljön meg a víz.
Mold Renistance: A szárítószernek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan megakadályozza a penész növekedését és tisztán tartsa a környezetet.
